FP7 keretprogram

FP7 – Az Európai Közösség 7. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogramja


A közösségi kutatás-fejlesztési politika alapjai

A tagállamok egységes fellépése a kutatás-fejlesztés (K+F) területén az 1980-as évek óta kiemelt fontosságú terület. A kutatás-fejlesztés az oktatással és az innovációval együtt a „Tudás háromszögét” alkotják. A közösségi kutatás-fejlesztési tevékenységek alapelveit az 1986-ban elfogadott Egységes Európai Okmány Kutatás és technológiai fejlesztés fejezete fektette le.

A Közösség célkitűzése, hogy erősítse az európai ipar tudományos és technológiai alapjait, és ösztönözze nemzetközi versenyképességének fejlődését. E cél elérése érdekében a Közösség ösztönzi a vállalkozásokat — a kis- és középvállalkozásokat is beleértve —, a kutatási központokat és egyetemeket kutatási és technológiafejlesztési tevékenységeik terén; támogatja azokat az együttműködésüket célzó erőfeszítéseiket, amelyek célja elsősorban az, hogy a vállalkozások teljes mértékben kihasználhassák a közösségi belső piac lehetőségeit, különösen a nemzeti közbeszerzések megnyitása, a közös szabványok meghatározása és az együttműködés jogi és adóügyi akadályainak felszámolása útján.

Az okmány értelmében a közös kutatás-fejlesztési politika négyéves kutatás-fejlesztési keretprogramok formájában valósul meg. (Bár az eddigiektől eltérően a 7. Keretprogram – igazodva az Európai Unió költségvetési időszakához – nem négy, hanem hét éves periódust ölel fel.) A keretprogram meghatározza a tudományos és műszaki célokat, azok megfelelő prioritási fokát, a tervezett tevékenységek főbb vonalait és az azokhoz szükségesnek ítélt összeget

A Tanács 2000-ben elfogadott lisszaboni célkitűzései között szerepel, hogy a Közösségnek 2010-re a világ legdinamikusabban fejlődő, legversenyképesebb tudásalapú gazdaságává kell válnia. Ezáltal a korábbinál is erőteljesebben érvényesül a kutatás- fejlesztési tevékenységek összehangolására és a kutatások szétaprózottságának csökkentésére irányuló szándék.

2004 júniusában az Európai Bizottság meghatározta az Európai Unió új kutatáspolitikájának hat fő célkitűzését:

  • európai kiválósági központok létrehozása a laboratóriumok együttműködésén keresztül;
  • az európai technológiai kezdeményezések elindítása;
  • az alapkutatás kreativitásának ösztönzése a kutatócsoportok európai szintű versenyén keresztül;
  • Európa vonzóvá tétele a legjobb kutatók számára;
  • európai lépték_ kutatás-fejlesztési infrastruktúrák fejlesztése;
  • a nemzeti kutatási programok koordinálásának erősítése.

A 2007-ben indult 7. Kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram négy specifikus programra tagolódva (Kooperáció, Ötletek, Emberek, Kapacitások) magában foglalja e hat fő célkitűzést.


Az FP7 keretprogram

Az FP7 a 7. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogram (Seventh Framework Programme for Research and Technological Development) rövidítése. Ez az Európai Unió jelenlegi fő európai kutatásfinanszírozási eszköze, mely a 2007-től 2013-ig terjedő időszakban fog megvalósulni. A hetedik keretprogramban a közösségi pénzügyi részvétel legnagyobb teljes összege (azaz költségvetése) 50 521 millió EUR. 

Az FP7 négy fő tevékenységcsoportból épül fel, amelyek négy egyedi programot és egy ötödik, nukleáris kutatási egyedi programot alkotnak.

1. Együttműködés program

Az Együttműködés program keretében az Európai Unión belüli és azon kívüli nemzetközi együttműködési projektek fognak kutatási támogatáshoz jutni. A tudomány és a kutatás főbb területeihez tartozó tíz témakörben a program a tudás és a technológia fejlesztését fogja elősegíteni. A kutatás támogatást és megerősítést fog élvezni, hogy szembenézhessen az európai társadalmi, környezetvédelmi, közegészségügyi és ipari kihívásokkal, a közjót szolgálja és a fejlődő országokat támogassa. 
A program a következő tematikus területen folytatandó kutatási cselekvéseket támogatja:

  • Egészségügy
  • Élelmiszer, mezőgazdaság és biotechnológia
  • Információs és kommunikációs technológiák
  • Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagok és új termelési technológiák
  • Energia
  • Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is)
  • Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is)
  • Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok
  • Biztonság
  • Űrkutatás

Az Együttműködés programnak a fő tevékenységcsoportokon belül – már csak költségvetését tekintve is – kiemelt jelentősége van, hiszen a legkülönfélébb gazdasági ágakra kiterjedően a minél szélesebb körű transznacionális együttműködést hivatott elősegíteni.

Az Együttműködési Program költségvetésének lebontása (millió EUR)
 

2. Ötletek program

Az Ötletek program magában foglalja mindazokat a tevékenységeket, amelyeket az Európai Kutatási Tanácsnak (EKT) meg kell valósítania. Az EKT várhatóan nagyfokú autonómiát fog élvezni annak érdekében, hogy európai szinten magas szintű felderítő kutatásokat végezzen az európai kiválóságra építve és nemzetközi szintű profilját emelve. Ez a program fokozni fogja az európai kutatás dinamikus jellegét, kreativitását és kiválóságát a felderítő kutatásban.

3. Emberek program

Az Emberek program keretében a kutatói pálya választására kell ösztönözni az egyéneket. Az európai kutatókat arra kell bátorítani, hogy Európában maradjanak, ugyanakkor a világ legjobb kutatóira az európai kutatási kiválóság és infrastruktúrák útján vonzerőt kell gyakorolni.
A program a következő tematikus területen folytatandó kutatási cselekvéseket támogatja:

  • Kutatók alapképzése – Marie Curie-hálózatok
  • Élethosszig tartó képzés és pályafutás-fejlesztés – Egyéni ösztöndíjak
  • Ipari vállalatok és egyetemek közötti átjárási lehetőségek és partnerségek
  • Nemzetközi dimenzió – kimenő és bejövő nemzetközi ösztöndíjak, nemzetközi
  • együttműködési séma, visszailleszkedési támogatások
  • Kiválósági díjak

4. Kapacitások program

A Kapacitások program feladata, hogy optimalizálja a kutatási infrastruktúrák felhasználását és fejlesztését, miközben erősíti a KKV-k innovatív kapacitásait a kutatás előnyeiből történő részesedés érdekében. A program célja, hogy támogassa a regionális kutatásalapú klasztereket, és ugyanakkor megnyissa az EU konvergenciarégióinak és legkülső régióinak kutatási potenciálját.
A program a következő tematikus területen folytatandó kutatási cselekvéseket támogatja:

  • Kutatási infrastruktúrák
  • A KKV-k javára végzett kutatás
  • A tudás régiói
  • Kutatási potenciál
  • Tudomány a társadalomban
  • Specifikus tevékenységek a nemzetközi együttműködésben


Az Innolearn klaszter érdekeltsége

A 7. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogram (FP7) tekintetében az Innolearn klaszter – profiljából adódóan – jellemzően két területen lehet érdekelt.

Az Együttműködés program Információs és kommunikációs technológiák cselekvési területe, melynek kapcsán az Európai Tanács a következő célokat fekteti le:
Az európai ipar versenyképességének javítása és Európa élenjáró és meghatározó szerepének biztosítása az IKT fejlődésében annak érdekében, hogy a társadalom és a gazdaság igényei teljesüljenek. Az IKT a tudásalapú társadalom központi elemét képezi.
A dokumentumban megfogalmazódik, hogy Európa jövője szempontjából az IKT kritikus fontosságú, a termelékenység, az innováció és a közszolgáltatások korszerűsítésében katalizátorhatással bíró terület. Az IKT technológiák elterjedése, a legkülönbözőbb tudományterületek érintettsége fokozott elvárásokat támaszt az IKT-val kapcsolatos kutatásokkal szemben.

A Kapacitások programnak A tudás régiói cselekvési területe, melyben alapvető célként fogalmazódik meg az európai régiók kutatási potenciáljának erősítése, különösen az egyetemeket, kutatóközpontokat, vállalkozásokat és regionális hatóságokat tömörítő, „kutatásorientált regionális klaszterek” Európa-szerte megvalósuló ösztönzése és fejlődésének támogatása révén.
A dokumentum nem kevesebbet állít, mint, hogy a regionális szintű kutatási tevékenységek megvalósulása gyakorlatilag a köz- és magánszféra szereplőit egyaránt tömörítő klaszterek kialakulásától függ.

 

További információk és aktuális pályázatok.