A régiók közti gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése kulcsfontosságú területe az Európai Unió ún. regionális politikájának.A regionális politika keretein belül az Európai Bizottság az egyes időszakokra vonatkozóan meghatározza a legfontosabb célkitűzéseket (az egész közösségre vonatkozóan), továbbá a célok megvalósítására elkülönített alapokat biztosít.
A regionális politika fő célkitűzései (2007-2013)
-
Konvergencia célkitűzés – ennek lényege a legfejletlenebb régiók és országok felzárkózását elősegítő tényezők, növekedést előidéző feltételek javítása.
-
Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés – ennek célja a konvergencia célkitűzés hatálya alá nem tartozó régiók versenyképességének, vonzerejének erősítése, foglalkoztatási mutatóinak javítása.
-
Európai területi együttműködés célkitűzés – a célkitűzés a közös helyi és regionális kezdeményezések révén tovább erősíti a határokon átnyúló, nemzetek közötti együttműködést.
Fejlesztések forrásai
A fenti célkitűzések megvalósítását a 2007-2013 közötti időszakban három alap biztosítja:
- az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA),
- az Európai Szociális Alap (ESZA) és
- a Kohéziós Alap
és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) és az Európai Halászati Alapból további uniós fejlesztési forrás áll rendelkezésre. A regionális politikai célkitűzéseire szánt forrásokat a különböző alapok megosztva biztosítják az alábbi ábra szerint.
A regionális politika célkitűzéseinek megfelelően meg van határozva, hogy az egyes célkitűzésekhez tartozó forrásokat milyen feltételek alapján igényelhetik az egyes régiók.
Konvergencia célkitűzés
Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés
Magyarországon a regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzésen belül az átmeneti támogatásra jogosult a Közép-Magyarország régió.
Közép-Magyarország helyzete sajátos. A rendelet 5. cikkének (1) bekezdése értelmében a régió nem tartozik a „konvergencia” célkitűzés alá, mert 2000–2002-ben az egy főre jutó GDP-je meghaladta az EU-25 átlagának 75%-át. A régió azonban megfelel a rendelet 8 (2) cikkelye előírásainak, azaz 2006-ban még az 1260/1999/EK tanácsi rendeletben meghatározott 1. célkitűzés alá tartozik, és az 5(1) szerint számított egy főre jutó GDP-je 2000 és 2002 között meghaladta az EU-15 átlagának 75%- át. Így a „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés alapján jogosult átmeneti és egyedi alapon nyújtott (ún. phasing-in) támogatásra.
Európai területi együttműködés
Kohéziós Alap
Magyarország egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) vásárlóerőparitáson 2001 és 2003 között 11.666 euró volt, ami az EU-25 átlag (21.254 euró) 54,9%-a. Magyarország elkészítette az EK-szerződés 104. cikkelyében meghatározott konvergencia-programot. Ennek alapján Magyarország – a rendelet 5(2) cikkelye értelmében – jogosult a Kohéziós Alap forrásainak igénybevételére.
Fejlesztési célok meghatározása
Az irányelvek alapján minden tagállamban országos és térségi szintű elemzéseket végeznek, aminek eredményeként kidolgozzák saját fejlesztési terveiket. A stratégiai iránymutatások alapján minden tagállam elkészíti saját nemzeti stratégiai referenciakeretét (NSRK) és felsorolja a végrehajtani kívánt „operatív programokat” (OP). Amennyiben a terveket az Európai Bizottság elfogadja, az adott ország és az EU között létrejön az adott időszakra vonatkozó együttműködési keretrendszer.
A 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó fejlesztésekkel kapcsolatban – 2007 májusában – lezárultak a tárgyalások az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság Kormánya között. Ezzel hivatalosan is kezdetét vette az Új Magyarország Fejlesztési Terv megvalósítása, mely Magyarország európai uniós történetének második nemzeti fejlesztési terve. (Az első a Nemzeti Fejlesztési Terv címet viselte, mely a 2004-2006 közötti időszakra vonatkozóan határozta meg hazánk Strukturális Alapokból támogatható fejlesztéspolitikai céljait.)
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv átfogó céljai:
- a foglalkoztatás bővítése,
- a tartós növekedés feltételeinek megteremtése.
A foglalkoztatás bővítéséért teendő lépések:
- a munkaerő-kínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása;
- a munkaerő-kereslet bővítése: munkahelyteremtés;
- a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása.
A tartós növekedés elősegítéséért teendő lépések:
- a versenyképesség növelése;
- a gazdaság bázisának a szélesítése;
- az üzleti környezet fejlesztése, azon belül
- az elérhetőség javítása,
- a szabályozási környezet javítása, az állami szolgáltatások hatékonyságának növelése.
Prioritások
- prioritás: A gazdaság fejlesztése
- prioritás: A közlekedés fejlesztése
- prioritás: A társadalom megújulása
- prioritás: Környezeti és energetikai fejlesztés
- prioritás: Területfejlesztés
- prioritás: Államreform